Bélyegző készítés azonnal | tábla készítés | lézergravírozás (Fiber & CO2) | Ez a Pecsétmester™ webáruháza
Figyeljen arra, hogy olyan bélyegzőt vásároljon, ami méretét tekintve is megfelel a célnak. Pl. kézi számlázáshoz is használt bélyegzőt nem célszerű a COLOP Printer 20 - 30-asnál nagyobb méretben vásárolni, mert nem fog a lenyomat beleférni minden nyomtatványba.
Ha Ön kézi számla-kiállításhoz használja bélyegzőjét, cégének/vállalkozásának
adatainak kiírását megspórolandó:
A számla kötelező tartalmi elemeiről az ÁFA törvény 169. §-a rendelkezik. A bélyegző készítés során a bélyegző adattartalmát ehhez szükséges igazítani. De ez nem ilyen egyszerű kérdés. Járjuk kissé körbe.
Ennek megfelelően a számla kiállítójának az alábbi adatait kell feltüntetni a számlán:
Számtalan bélyegzőt hoznak hozzánk adatcserére, melyről akkor derül ki: még ezen alapvető adatokat sem tartalmazzák helyesen. És ebből bizony akár adóhivatali bírság is lehet!
Vegyük sorban.
1) Az adózó neve
Sok esetben - bagatelnek tűnik, de fontos apró részlet - a bélyegzőt rendelőket szintén félrevezethetik. Több, más készítőtől hozott bélyegzőn a cég neve nem a törvénynek és a közhiteles cégnyilvántartásnak megfelelően volt feltüntetve. Nézzünk gyorsan egy példát, a mi cégünk nevével. Cégalapításkor mindenki megadhat egy hosszú és egy rövidített cégnevet.
A teljes cégnév: MountainValley Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság.
A rövidített cégnév pedig: MountainValley Kft.
A kettő nem vegyíthető, hiszen az már nem egyezik a cégjegyzékben szereplő hiteles adattal. Azaz a MountainValley Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. hibás név. Vagy kiírja valaki a teljes nevét, vagy nem. A rövidebb megjelöléshez teljesértékűen használható a cég rövidített cégneve.
Ugyanez igaz egyéni vállalkozókra is! Ha az egyéni vállalkozó neve: Kovács István Roland, akkor a bélyegzőn is a teljes névnek szerepelnie kell. Nem elegendő pl. a Kovács István. Sőt, ha az egyéni vállalkozó, vállalkozása indításakor megjelölt egy fantázianevet, önmagában az sem elegendő a számlázáshoz. A név mindenképp szükséges.
Az egyéni vállalkozók és egyéni cégek működését szabályozó 2009. évi CXV. törvény 16.§ (4) bekezdése:
(4) Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.
2) Az adózó címe
A gyakorlatban sokszor felmerül, hogy az ÁFA törvény nem szabályozza pontosan: mit jelent az adózó címe. Székhelyet, vagy esetleg a bejelentett telephelyet? Vagy mindkettőt?
A gyakorlatban az adóhivatal minden olyan címet elfogad, melyet az adózó bejelentett hivatalosan akár székhelyként, akár telephelyként. A telephely bejelentését közvetlenül az adóhivatal felé szükséges bejelenteni, de teljesíthető közvetett úton, cégeljárás keretében az illetékes cégbíróság felé is. A székhely-telephely cím kérdése azon adózók esetében érdekes, akiknek a székhelye pl. saját lakásukban van, de tevékenységüket egy bérelt ingatlanban, telephelyükön végzik. És a lakás címét azért mégsem szeretnék feltüntetni a bélyegzőn. Ők nyugodtan használhatják kizárólag a telephely pontos, bejelentett címét is.
3) Az adószám kell, cégjegyzékszám nem!
Téves gyakorlat, hogy a cégjegyzésre kötelezettek a számlán fel kell tüntessék cégjegyzék-számukat. Nem tartalmi eleme a számlának, adózási szempontból az adózót, értelemszerűen az adószáma azonosítja megfelelően.
Amennyiben az adózó az Európai Unió más tagállamába is értékesít, adó felszámítása nélkül, akkor a közösségi adószám feltüntetése is kötelező eleme a számlának. A közösségi adószám HU-val kezdődik, majd a cég adószámának első nyolc számjegye (törzsszám). Nem jár automatikusan, cégalapításkor, vállalkozás indításakor vagy később is lehet igényelni a NAV-tól.
A cégjegyzékszám tehát NEM kötelező tartalmi eleme a számlának.
Az adószám három részből áll. Az adószám feltüntetése kétféle módon szokványos, az első az elterjedtebb. A három rész: az első 8 számjegy a törzsszám, a 9. számjegy az adózási státuszára utal (alanyi adómentes, ÁFA körös, EVA-alany, kiemelt adózó stb.), az utolsó két számjegy az adózó székhelye szerint illetékes területi adóhatóság kódja.
1. használati mód: 88888888 - 1 - 41
2. használati mód: 88888888141
Mindkettő helyes, de a gyakorlatban az 1. mód terjedt el. Figyeljen oda, ha Ön egyéni vállalkozó, az adószám nem azonos a magánszemélyek szinte minden esetben tévesen adószámnak nevezett adóazonosító jelével!
Csak érdekességképp: általános esetben egy számlára a vevő adószámát nem kell ráírni. A jogszabályok alapján erre a számla kiállítója nem kötelezhető, kivéve ha teljesülnek azok a speciális feltételek, melyek esetén már a vevői adószám feltüntetése is kötelezővé válik.
Tehát:
kézi számlakiállítás esetében egy kizárólag belföldre értékesítő, normál szabályok szerint adózó cég ill. egyéni vállalkozó bélyegzője az alábbi adatokat kell hogy tartalmazza:
|
Pl. egy Kft
|
pl. egy egyéni vállalkozó
|
+1) A ráadás: speciális kötelező szövegezések
Fontos, hogy bizonyos speciális esetekben a számlán plusz szövegezés is kötelezően feltüntetendő. Ezekhez érdemes egy külön kisebb bélyegzőt készíttetni, így a cégbélyegző univerzálisan használható marad, nem csúfítja pl. egy szerződés aláírásánál felesleges adóügyi kötelező felirat. Tudnia kell, hogy ezen feliratok elmaradása egy esetleges adóhivatali ellenőrzéskor bírságot is jelenthetnek!
(mindegyik kötelező szövegből készítettünk bélyegző-gumikat, ezek szaküzletünkben azonnal elérhetők; bármikor azonnal megvásárolhatja, különféle méretekben, színekben - hiszen legalább erre nincs jelenleg előírás)
+2) Mit lehet még célszerűen a bélyegzőre írni?
Tudja Ön, hogyan lehet egy szerződést cégszerűen aláírni? Avagy mitől lesz egy aláírás cégszerű?
Nos, ha Ön egy céget képvisel, rendelkezik ügyvéd által készített "Aláírási mintával" vagy közjegyző által készített "Aláírási címpéldánnyal" (ezentúl csak aláírási mintának nevezzük az egyszerűség kedvéért). A kettő közötti különbségbe most ne menjünk bele, a képviseletre jogosultságot mindkettő hitelesen igazolja, ahogyan a céges szerződések mögé ezen dokumentumokból egy másolatot is illik becsatolni.
A cégszerű aláírás: a társasági szerződésben, a cég hivatalos képviseletére jogosult személynek a cég nevében, az aláírási címpéldányban foglaltak szerint, vagy a cégjegyzésre jogosult személy meghatalmazása alapján teljesített aláírása, amely a cég előírt, előnyomott, illetve nyomtatott neve alá történő aláírással történik.
Tehát ha egy szerződés végén van egy pontozott vonal, alatta a "megrendelő" szó, és Ön fölötte aláír - és ennyi, akkor az nem cégszerű aláírás. Vagy eleve odanyomtatják a cég nevét, és Ön az alatt/fölött ír alá, vagy fogja a jól megtervezett cégbélyegzőjét - és odanyomja aláírása alá / fölé (ahogyan aláírás-mintája rendelkezik erről). Enélkül Ön a céges szerződést természetes személyként írja alá, és az akár eleve semmisnek is tekinthető.
Soha ne nyomja bélyegzőjét az aláírásának közepébe! Az nem cégszerű aláírás. Fontos, hogy a cégbélyegzőn a fent említettek szerint a cég neve szabályosan szerepeljen!
Tiszta, éles nyomat
